Tizenkét lépés
......................................................................................................................
"A tizenkét lépés és tizenkét hagyomány (az Anonim Alkoholisták hivatalos kézikönyve) c. könyv előszavában áll egy sor, mely azt mondja, hogy a 12 lépés egy csoport lelki jellegű alapelvek. Ha életmódszerűen gyakorolják, mondja, akkor képesek a rögeszméket elkergetni és a kényszeres és függőségi magatartással küzdő emberek életét újra boldoggá és teljessé tenni. Én úgy látom, hogy a 12 lépés az evangéliummal összhangban vannak." (C.Canon, Never Good Enough, 232. p.)
1. lépés -- Ismerjük el a szükségünket "Elismertük, hogy erőtlenek vagyunk az szerrel (alkohol, szex, drog, dohány, stb.) szemben, és hogy életünk irányíthatatlanná vált." Szabadulás a kényszerektől és az Istennel való közösség helyreállítása azzal az elismeréssel kezd, hogy segítségre van szükségünk. Ha valaki keményen igyekezett, amilyen keményen csak tud, amilyen hosszan csak tud és még a legkíválobb erőfeszítései is kudarcot vallottak, akkor kész arra, hogy ezt a lépést megtegye. Fájdalmas dolog elismerni a vereséget, de egyben megkönyebülés is. Az erőtlenség személyes beismerése a helyreállítás alapja.
2. lépés -- Hit. "Meggyőződtünk arról, hogy egy nálunk felsőbbrendű Erő helyreállíthatja józanságunkat." Miután az addikciótól szenvedő beismerte a vereségét, szembesült erőtlenségével nincsen más alternatíva, mint hitét abba a hatalomba helyezni, mely nála nagyobb. Gondolkodásában dominálnak egy életen át megtanult diszfunkciónális hitek és magatartások. Többé nem bízhat a saját "vezérigazgatói tanácsában". Gyógyulás érdekében keresnie kell egy rajta kívül álló erő, mely nála erősebb.
3. lépés -- Alárendelés. "Elhatároztuk, hogy akaratunkat és életünket -- a saját felfogásunk szerinti -- Isten gondviselésére bízzuk." Ez a lépés azt ajánlja, hogy az addikcióban szenvedő/alkoholista/társfüggő egy döntést hoz, mely szerint akaratát és életét az általa ismert Istenre bízza. Elméletben a legtöbb keresztény nagyon jól viszonyul ehhez a lépéshez. Szinte vonzódunk olyan kifejezésekhez, mint az "akaratunk alárendelése". Sajnos több, mint mesterek vagyunk abban, hogy az átadás érzésein keresztül megyünk, hogy ez után úgy cselekszünk, mintha mi irányíthatnánk.
Az első három lépés gyöngyőrű megfogalmazását találjuk a Jézus Életében: "Az Úr semmit sem tehet az ember megmentésére, amíg az meg nem győződik saját gyengeségéről, le nem vetkőzi minden önelégültségét, s alá nem veti magát Isten irányításának. ... Ő semmit sem tart vissza a szükségét átérző lélektől." (JÉ 246)
4. lépés -- Lélekvizsgálat. "Alaposan és bátran erkölcsi leltárt készítettünk magunkről." Egészen eddig megvolt neki az a meggyőződése, hogy mások vagy a körülmények okozták a problémáját. Most viszont őszintén átnézi javait és adóságait. Megszállottsága megakadályozta őt abban, hogy lássa saját igazi énjét. Ahhoz, hogy életében bekövetkezzen változást, kell egy élethű önmegbecsülés először. A negyedik lépés elősegíti az önismeretet. Keresztül vág a önmagunkkal kapcsolatos hazugságokon és tévedéseken és érkezik az igazságnál. Ennek az önvizsgálatnak a célja abban áll, hogy felismerje a magatartásnak minden olyan tényezőjét, mely a helyreállítással ütközne.
VIREO.HU
